A betegségek általában vagy fájdalommal járnak (pl. sérülés okozta fájdalom, epegörcs, fogfájás, mellkasi fájdalom), vagy látható elváltozással (pl. gerincferdülés, bőrelváltozás, stb.) jelentkeznek a szervezetben, és a betegek döntően ezen okok miatt jelentkeznek orvosnál.
A fájdalomról az első írásos emlékek a sumér ékírásos jelekben, illetve az egyiptomi hieroglifákban maradtak fenn. A sérülés okozta fájdalom esetén azt tapasztalták, hogy a sebgyógyulással együtt a fájdalom is eltűnik. A megmagyarázhatatlan fájdalmat gonosz szellemeknek tulajdonították, ezért kezelésük során mágikus eszközökkel igyekeztek kiűzni a gonosz szellemeket a beteg testéből gyakran eredményesen, de ez többnyire a spontán javulás, gyógyulás miatt következett be, amihez a placebo hatás is hozzájárult. Nem hiába szól a latin mondás: „Medicus curat, natura sanat” — Az orvos kezel, a természet gyógyít, hasonlóképpen Cicero már az ókorban hangsúlyozta a fájdalom lényegét mondván: „Doloris omnis privatio recte nominata est voluptas — A minden fájdalomtól mentes teljes megszabadulást helyesen nevezik gyönyörnek.”
Az ideggyógyászat azon kevés szakterületek egyike, amely olyan betegségekkel is foglalkozik, amely fájdalommal nem jár, illetve kívülről látható elváltozás nem kíséri. Ilyen a fokozatosan kialakuló érszűkület, az agyvérzés és a Parkinson-betegség néhány formája.
Ideggyógyászati rendelést a betegek ¼-e a fenti okok miatt keresi fel, a betegek ¾ e pedig vagy szédüléssel, vagy valamilyen fájdalommal járó panasszal.
A leggyakrabban előforduló ideggyógyászati betegségek:
- Fejfájás (ritka az olyan ember, aki még nem találkozott volna vele),
- Mozgásszervi panaszok (civilizációs betegség),
- Szédülés, fülzúgás (egyre gyakrabban jelentkező panaszok),
- Neuropathia (pl. cukorbetegeknél és alkoholistáknál jelentkezik ez az idegkárosodás),
- Keringési zavarok – agyvérzés, agyérgörcs tünetei: féloldali testzsibbadás, ügyetlenség, bénulás, beszéd-, látászavar, stb.
Agyvérzésben (szélütésben) évente kb. 20.000 ember hal meg, és minden évben kb. 35.000–40.000 új eset jelentkezik. Ez a leggyakoribb rokkantsághoz és szellemi leépüléshez vezető betegség. Magyarországon kb. 300 ezer olyan ember él, aki már átesett valamilyen fokú agyérbetegségen, és maradványtünetekkel élte túl. Ezen esetek kb. 20%-ában elbutulás, 40% ában pedig depresszió is kialakul. Ezek az áldozatok sajnos 10 évvel fiatalabbak, mint nyugat-európai sorstársaik. Az első szélütés után 5-10-szer nagyobb az esélye egy 5 éven belüli újabb agyvérzésnek.
- Feledékenység (egyre több a feledékeny ember, mivel a társadalom öregszik),
- Parkinson-kór (népbetegség, melynek száma a várható élettartam növekedésével még inkább emelkedni fog, jelenleg Magyarországon kb. 30.000–en szenvednek benne),
- Bizonytalan eszméletvesztéssel járó rosszullétek, epilepszia (különböző betegségek szövődménye is lehet),
- Izompanaszok,
- Szomatoform zavarok,
- Idegesség, feszültség és enyhe/közepes fokú depresszió (civilizációs betegség).
Az ideggyógyászatban jelentkező panaszok pontos diagnosztizálásához sok esetben más szakmák segítségét is igénybe kell venni. A betegségek megállapítása során szorosan kapcsolódik a szemészettel a látászavarok miatt, a fülészettel a szédülés miatt, az ortopédiával és a reumatológiával a mozgásszervi panaszok miatt, valamint a pszichiátriával az idegesség, feszültség és az enyhe/közepes fokú depresszió miatt, ezért fontos, hogy mihelyt valamelyiket észleli a beteg a fenti panaszok közül, keresse fel háziorvosát, aki a megfelelő szakrendelésre irányítja.
Elkötelezettségeim:- A betegek partnerként való kezelése.
- Részletes tájékoztatást adni a betegeknek.
- Az etikai szabályok betartása.
- A különböző szűrőprogramokban való részvételre motiválni a betegeket.
- Különösen a nagy rizikótényezőkkel rendelkező betegeknek, illetve az időseknek rendszeres előadást tartani.
- Új ismeretek, módszerek alkalmazása.
- A szolgáltatás minőségének állandó javítása.
Az ideggyógyászati műszeres vizsgálatok:
Doppler–vizsgálat
E vizsgálat segítségével az érelmeszesedés már a betegség korai szakaszában észlelhető.
A doppler-vizsgálat segítségével a nyakban futó, és a központi idegrendszert ellátó erek állapotát vizsgáljuk
A nyaki verőér keresztmetszete
Kockázati tényezők
Azokat a tényezőket, amelyek szívinfarktus, illetve agyvérzést idézhetnek elő, kockázati tényezőknek nevezzük. Ezek a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a fizikai aktivitás hiánya, a nem megfelelő étrend, az elhízás, a stressz, a szívbetegségek, a szívkoszorú és egyéb érbetegségek, valamint a cukorbetegség.
Az érelmeszesedés kialakulása
A dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas koleszterin együttesen vagy akár külön-külön is okozhatnak elváltozásokat az erekben. Ilyenkor az érfal belsejében felrakódások keletkeznek. Először kásaszerű, majd elmeszesedő lerakódások akadályozzák a szervek vérellátását, és ez többek között szívinfarktust, illetve agyérgörcsöt okozhatnak.
Ha időben felismerjük a nyaki érszűkületet (ez pedig minden egészségügyi kockázattal rendelkező egyénre fokozottan érvényes!), és azt megfelelően kezeljük, akkor egy esetleges agyérgörcs nagy valószínűséggel megelőzhető.
Ahhoz, hogy eldöntse célszerű-e részt vennie a vizsgálaton, jó segítséget nyújtanak az alábbi szempontok. Olvassa el figyelmesen, hogy beletartozik-e az alábbi csoportok valamelyikébe.
- szédüléses betegek,
- zsibbadás a test egyik felében,
- bizonytalan látászavarok,
- migrénes betegek,
- ideggyógyászati érkatasztrófán már átesett betegek,
- ideggyógyászati érkatasztrófán még nem átesett, de rizikófaktorral rendelkező betegek,
- alsóvégtagi érszűkülettel rendelkező betegek,
- koszorúér-betegek,
- bármilyen más betegségben szenvedők,
- egészségi állapotuk iránt érdeklődő egészséges emberek.
Fontos! → A doppler-vizsgálat szűrőjelleggel is elvégezhető.
RIZIKÓTÉNYEZŐK SZEREPE AZ AGYMŰKÖDÉSBEN
Az agy testünk legbonyolultabb része, bármilyen károsodása komoly problémát okozhat szervezetünkben. Az ilyen károsodás legtöbb esetben nem baleset, hanem hosszú folyamatok alatt — döntően a kockázati tényezők miatt — kialakult elváltozások miatt következik be.
Az agyérgörcs, illetve az agyvérzés az esetek többségében életmód-változtatással és megfelelő kezeléssel megelőzhető.
A teszt kitöltésével megtudhatja, hogy hajlamos-e agyvérzés, illetve agyérgörcs (STROKE) kialakulására
- 55 évnél idősebb vagyok igen nem
- családomban előfordult agyvérzés, szívinfarktus igen nem
- dohányzom igen nem
- rendszeresen fogyasztok alkoholt igen nem
- keveset mozgok igen nem
- testsúlyom a kelleténél több igen nem
- magas a vérnyomásom igen nem
- magas a koleszterinszintem igen nem
- stresszel járó életmódot folytatok igen nem
- cukorbeteg vagyok igen nem
- szívbetegségem van igen nem
- érszűkületes vagyok igen nem
→ 6 igen választól a rizikótényező magasnak számít ←
Fontos az, hogy az emberek felismerjék, hogy "milyen közel vannak" egy esetleges agyvérzéshez. Milyen az életvitelük, és milyen a helyes, egészség-centrikus életmód.
Elektroencefalográf (EEG)-vizsgálat
Az EEG az agykéregben keletkező parányi elektromos feszültségeket a fejbőrre helyezett elektródákkal elvezeti, felerősíti, és számítógép képernyőjére rajzolja. Az így kapott görbék, azaz agyhullámok megjelenítésével vizsgálható az agy elektromos működése. A vizsgáló eljárást elsősorban az epilepszia diagnosztizálásában használják.
Az EEG nagyon sok ideggyógyászati kórkép egyetlen hasznos módszere volt sok évtizeden keresztül, amíg a CT- és az MRI-vizsgálat meg nem jelent.
A modern neuro-radiológiai diagnosztika bevezetésével a jelentősége kissé csökkent, de változatlanul nemcsak az epilepszia kórképeknél kell/lehet használni.
Az említett neuro-radiológiai vizsgálatokkal a morfológiai eltérések mutathatók ki, az EEG-vel viszont a funkcionális változásokat tudjuk megjeleníteni.
Alkalmazására tehát úgy kell tekinteni, hogy az egyik vizsgálati módszer kiegészíti a másikat. Az epilepszia számos fajtáján kívül az alábbi kórképeknél is ajánlatos EEG-vizsgálatot kérni, természetesen gyakran a CT és/vagy az MRI elvégzése mellett:
- epilepszia
- syncope, collapsus, bizonytalan eszméletvesztések,
- agyi keringési zavarok (pl. drop-attack),
- fejfájás,
- viselkedési zavarok,
- feledékenység,
- álmosság, alvászavarok
- anyagcserezavarok,
- toxikus ártalmak,
- pszichiátriai kórképek,
- alkoholos betegek jelentkező rosszullétek, pl. alkalmi rohamok diagnosztizálására.
A szövegben található képek az internetről származnak.